Mihkel Martna
| Mihkel Martna | |
| Született | 1860. szeptember 17.[1][2] Koonga Rural Municipality |
| Elhunyt | 1934. május 23. (73 évesen)[1] Tallinn |
| Állampolgársága | észt |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | az észt Riigikogu tagja |
| Sírhelye | Metsakalmistu |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mihkel Martna (Paimvere, 1860. szeptember 17. – Tallinn, 1934. május 23.) észt politikus, újságíró.[3]
Élete
[szerkesztés]Egy helyi falusi iskolában tanult, majd mezőgazdasági munkás volt, ezután Tallinnban szobafestő lett. Ebben az időben ismerkedett meg az európai munkásmozgalommal, a szocializmussal és a marxizmussal. Az egyik legelső észt volt, aki e területen tevékenykedett, ezért az észt szociáldemokrácia atyjaként is ismert. Fiatalon aktívan részt vett az észt nemzeti mozgalmakban is, cikkeket publikált a Postimees-ben és a Sakalában is, valamint néprajzi gyűjtőmunkával is foglalkozott. A szocialista eszméket előbb Tallinban terjesztette, az 1880-as évek végén Tartuban élt, itt azonban összeütközésbe került Peeter Speekkel és más tartui szocialistákkal, ezért visszatért Tallinnba.
Részt vett az 1905-ös orosz forradalomban, emiatt 1906 és 1917 közt száműzetésben élt (leginkább Svájcban, Németországban és Finnországban). 1918 elején Martna, miután megismerkedett a független Finnország életével úgy döntött, hogy támogatja és előmozdítja a független Észtország ügyét. Több társával együtt megalapította az Észt Szocialista Munkáspártot (Eesti Sotsiaaldemokraatiline Töölistepartei), majd a párt balszárnyának vezetője lett.
Részt vett az észt külpolitikában is. Jaan Tõnissonnal és Karl Menninggel együtt. Ő volt Észtország első képviselője Németországban (1919). Tagja volt az észt tartományi gyűlésnek, az észt alkotmányozó gyűlésnek és a Riigikogunak. 1929 és 1934 közt a Riigikogu alelnöke volt. Az Észt Köztársaság politikai életének meghatározó alakja, az Észt Szocialista Munkáspárt vezető teoretikusa volt. 1930-ban a Tartui Egyetem díszdoktorává választották.
Válogatott munkái
[szerkesztés]- C. R. Jakobson (1903)
- Punased aastad Eestis (1907)
- Külast (1914)
- 1917—1920. Eesti s.-d. tööliste partei poliitika, Tallinn, 1920
- Revolutsioon, Eesti iseseisvus ja tööliste klass, Tallinn, 1920
- 8-tunniline tööpäev (1924)
- Mälestused iseseisvuse võitluspäevilt I–II (1927, 1930)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Mihkel Martna | Välisministeerium (észt nyelven). vm.ee . (Hozzáférés: 2022. január 21.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mihkel Martna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Adatlapja az ISIK adatbázisban Archiválva 2022. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Rövid életajza fotójával
- Szócikke az Észt Enciklopédiában